Ivády Gábor haikui

Mr.Haiku

Mr.Haiku

Napi haiku - 2018 október 06.

2018. október 06. - Ivády Gábor
észre sem vettél - 
másra pillantottad az
önbecsülésem
-
A perifériádon élek. Még abban is rád várok, hogy csalódjak. Legszívesebben most fókuszt kívánnék, de nem neked adnám, hanem magamra tenném, mert a reflektor diszkriminatív világban homályos vagyok. Tolakodás nélküli hatással próbálkozom, halkan kopogok, gyönyörű gondolatokat motyogok, eljátszok egyszerre öt szerepet, mindig azt amire épp szükséged van. mellékszereplőként minden filmedbe belehalok. Egyszer talán majd észreveszed, hogy én nem a díszlet, hanem a világod vagyok.
137_e_szre_sem_vette_l.jpg
 
 
https://www.instagram.com/gaborivady/

Napi haiku - 2018 október 05.

enyhe szellőként
szelíden megborzollak
csak hogy jól essek
-
Egy kis fuvallat ami megállítja a jövőt hogy belesétálhass és megállhass benne egy lassú pillanatra. A célokat reményekké fosztod és szanaszét dobálod, a munkát játékká szelídíted és elrakod a polc tetejére, és pont annyival kevesebb levegőt veszel amennyit a szellő a kissé mosolyra tátott ajkaid között magától beléd fúj. arasznyi jó, belégzéses sóhaj. egy rebbenésnyi tolakodásmentes közelség. Csak ennyi volt, mehetünk tovább.
136_szeliden.jpg
https://www.instagram.com/gaborivady/

Napi haiku - 2018 október 04.

annyi hasznom van
mint a kis zászlónak a
hangjegyek szárán
-
Van ami a létével alig ad tartalmat, inkább csak kötődik. nincs sok haszna, de nem is felesleges, elhagyhatod, de hiányozni fog, eszköztelen szerszám, funkció nélküli kedves semmiség. mégis teljesebb vele a világ. nem takar el semmit, introvertált sallang, minimalista túlzás. a haszonelvűség kiveti magából, a művészet lekezeli, a tudományok nem ismerik. kiközösített, perifériás, egyszerű, haszontalan gyönyörűség. Lenyűgöz. mint relatív hallásomat a zene. bármi lennék csak ebbe a csodába kicsit kapaszkodhassak, hogy a közelébe legyek, nem lobogva, nem hangolva, csak finoman odakanyarintva, mondjuk nyolcadosként dominálnék a tisztek között.
https://www.instagram.com/gaborivady/
135_annyi_hasznom.jpg

Napi haiku - 2018 október 03.

ha többször kellett

elmondanod, elsőre 

rosszul csináltad

-

-

Nem egy nyelvet beszélünk. mások a gyökerei. neked is van egy, meg nekem is, egyik sem csípős, nincsenek felvágva, még csak nem is villásak, csupán a kimondott szavak máshogy hangzanak a hegyükről, mert a nyelvünk tövei más értékekből fakadnak. Camino de Babel. Vagy talán te is más ízt érzel erősebbnek és onnét dobod a gondolatokat, míg én is másikat és ezért nem értem azokat. pedig ez baj, mert ez lenne a lényeg, Értés nélkül a beszéd csak öncélú fecsegés. ha azt hiszed süket vagyok, mutogass, ha vaknak gondolsz üvölts braille-ül, csak ne éljünk külön akcentusban, két malomban, a szavaid szakítsanak hártyát, üssenek üllőt, törjenek csigát, csak jussanak el valahogy a tudatomig, mert nem értelek, sem téged, sem amit mondasz, sokadjára sem. 

https://www.instagram.com/gaborivady/

 

134_ha_to_bbszo_r_kellett.jpg

Napi haiku - 2018 október 02.

a gödör mélyén

legalább biztos pont van

a lábad alatt

-

Lejjebb már nincs semmi amit még feláldozhatnál és már ásni sincs hová. origo lettél, fix pont. húztál már határokat, talajt -a lábad alól-, oroszlánbajszot, gyufát, most itt az ideje nekiállnod az egyenesednek. nem kell vonalzó, egy irány van, felfelé. ennél egyszerűbb és biztosabb nem is lehetne a világ, elfogyott körülötted a tér, az idő, az emberek, nincs több krízis, kudarc, mert már esni sem, maximum lefeküdni tudsz. A zuhanás mocskos volt, de te jelenleginél tisztább nem is lehetnél. mint amikor gyónás után rád szakad egy világnyi lehetőség.

https://www.instagram.com/gaborivady/

133_a_go_do_r_me_lye_n.jpg

 

#haiku #365haiku 
#mindennapraegyhaiku 
#aköltészetmindenkié 
#ivadyvers 
#haikufelho133
#haikubanmondomel
#mrhaiku

Napi haiku - 2018 október 01.

felszínes világ -
felébredtem és körbe
voltam rajzolva
-
-
Pótolható vagy. Még te is. evickélsz, betalálsz, ragaszkodsz, kötöd az ebet és néha megvéd az erkölcs, a tradíció, vagy csak simán a jog. de jó ha tudod, hogy mindenedre van aspiránsod. van ki megszerezni, van ki megörökölni akarja. utóbbi nem irigységből, csupán rálát a szépedre és semmi nem veszhet kárba, mint a vidéki disznóvágáson, ahol csak a visítás marad haszontalan. Mérgezett mézes madzag, álszent áskálódás, kegyes hazugság, baráti kásakerülés ez mind egyre megy. a tartály közben ott vár tele bizalommal, csak annyit kell tenned, hogy néha lehúzod és az őszinteség elmos minden festéket amivel még álmodban körberajzolnának azok akik koncnak szeretnének látni. a lényeg, hogy a végén ne felejtsd el rájuk hajtani a deszkát.
 
https://www.instagram.com/gaborivady/
 
131_fele_bredtem.jpg

Napi haiku - 2018 szeptember 30.

rám fog zuhanni
de nem baj- csak essen le
válladról a súly
-
-
Ez nem önfeláldozás, abban még van egy hangyányi ego. ez teljes odaadás. Önzőséged halk sóhajjal összeroppant mikor meglátta, hogy terhe már vér alá futott. Szusszanást adsz, két fájás közti megkönnyebbülést. Csak a mélyszorongók és az tudja mekkora áldás ez aki szült. A súly gyökértelensége talán csökkent a tömegén, de még így is belerokkansz, ha rajtad marad. mikor majd vissza adja a szusszanást és a teher vállról vállra jár, olyankor mindig kopik egy kicsit, míg aztán eltűnik. azt hiszem.
 
https://www.instagram.com/gaborivady/
 
131_ra_m_fog_zuhanni.jpg

Napi haiku - 2018 szeptember 29.

mennyivel szebbek,
lágyabbak a ráncaim
belülről nézve
-
-

Történetvölgyek. szomorú lankák, mosolygós magaslatok. felborult borona mellett, simítás, simogatás nélküli redőkké gyűrődött minden egyes odagyötört perc. ott inogtam közöttük, sokszor majdnem beléjük halva. néha jobb lett volna. belülről minden ráncomra fel van tetoválva a saját története, mesélnek elmúlásról, szerelemről, hangos kacagásról, mély fájdalmakról, majdnem szakadásról. titkos könyvtár, ezeregy mese. aki érdemes annak olvasok belőle.
 
https://www.instagram.com/gaborivady/
 
129_mennyivel_szebbek2.jpg

Napi haiku - 2018 szeptember 28.

pilóta lennék
de örvénytelen fattya
lettem az égnek
-
-
Pilótának születtem. nem céltudatosan, csupán felfelé jöttem a világra. a kék lett a színem, a felhő a jelem, a repülés az álmom. Aztán kidobott magából az égbolt, visszaszült a földre. kivetett magából az álmom, hiába húztam magam szorosra, akartam mindennél jobban és csapkodtam szorgalmasan, túl nagy volt a légellenállásom, a közeg pedig idegen.
Mind pilótáknak születtünk. csak más az egünk. Sok ég van, nekem is van több, majd egy másik befogad. már nem az éghez igazodom, hanem megkeresem azt a kéket, ahova pont illeszkedik a szárnycsapásom.
https://www.instagram.com/gaborivady/
 
500_pilota_lenne_k.jpg

Napi haiku - 2018 szeptember 27.

valaki nagyon
dörömböl a kapumon
talán Isten az
-
-
nem pánikolok, be sincs zárva, csupán behajtottam, hogy csak az tévedjen be, aki tévedni szeretne, de most valaki ott áll a kapum előtt azt várva, hogy kimenjek. pont két dobbanás között dörömböl, kis köhintéssel kell elfojtanom zavarom. attól félek, hogy abbahagyja mielőtt tudnám mit akar, hogy megáll, hogy kopogásra görbült ökle lemondón kinyílik és tenyerét finoman egymáshoz érintve az éghez ér. szeretném ha az arcom köztük lenne, hogy békésen a szemembe nézne és megszánna, megáldana, vagy megszeretne, hogy aztán többé soha ne engedjen el. talán te jöttél el, talán más, talán Ő.
https://www.instagram.com/gaborivady/
127_valaki_nagyon_do_ro_mbo_l.jpg
 
süti beállítások módosítása